Karácsony Gergely szemet vetett a munkavállalók fizetésére, miután kiürítette Budapest kasszáját

Csődközeli helyzetbe került a főváros, mivel Budapest költségvetését úgy szavazták meg a baloldali és tiszás képviselők, hogy az nem tartalmazza a szolidaritási hozzájárulási adót, amelynek 10 milliárd forintos részletét a Magyar Államkincstár jogszerűen inkasszálta a főváros számlájáról. Karácsony Gergely főpolgármester ezt követően többször is jelezte, csődközeli helyzetbe sodorta a kormány a fővárost a szolidaritási hozzájárulással, amelynek összege nagyjából a Rákosrendezőért majdan kifizetett összeggel azonos.

A főpolgármester ugyanakkor a kormányra mutogatáson kívül továbbra sem adott rá magyarázatot, miért szavazta meg a kormánypárti képviselők kivételével a Fővárosi Közgyűlés úgy a költségvetést, hogy már a szavazás pillanatában egyértelmű volt, nem szerepel benne egy olyan jelentős összegű tétel, amelynek befizetése nem politikai szándék és mérlegelés tárgya, hanem kötelezettség.

Karácsony Gergely a napokban a Népszava tudósítása szerint a fővárosi intézmények munkavállalóinak fizetését szemelte ki.

Karácsony rárontott a munkaadókra és a munkavállalókra

A főpolgármester szavai szerint „az elkövetkező hetekben és hónapokban a legfőbb cél az, hogy a fővárosi intézmények és cégek munkatársai a nettó bérüket mindenképpen megkapják. Amennyiben a folyamatban lévő perek kedvező eredménnyel zárulnak a főváros számára, természetesen eleget fognak tenni a járulékfizetési kötelezettségeknek is, de rövid távon a nettó bérek kifizetése az elsődleges cél.”

A munkavállalók bruttó és nettó bére közötti különbséget, vagyis a 18 százalékos tb-járulékot és a 15 százalékos személyi jövedelemadót a munkáltatónak kötelező levonnia a nettó munkabér kifizetése előtt és a levont összeget azonnal be kell fizetnie költségvetésbe. 

Az elvonások be nem fizetése pedig felveti az adó- és költségvetési csalás lehetőségét. Ráadásul

Karácsony Gergely ráadásul ráijesztett a dolgozókra, mivel eddig szó sem volt arról, hogy a munkabérük kifizetésére ne lenne elegendő forrás a cégeknél. Ráadásul a főpolgármester csak a munkavállalói elvonást említette, a bruttó béren felül fizetendő munkáltatói járulék, azaz a szocho megfizetéséről nem próbálta meg lebeszélni a fővárosi vállalatvezetőket.

A bérfizetéssel kapcsolatos nehézségek lehetőségét tehát az elsők között lengette be Karácsony Gergely, noha egyelőre senkinek sincs átfogó képe arról, hogy pontosan mi vezetett a főváros csődközeli helyzetéhez, azaz hova tűnt a Tarlós István lemondásakor még több száz milliárd forintos forrástöbblet, amelyet a hatékony működéssel tudott megtakarítani Budapest, ráadásul mindezt jelentős fejlesztések mellett. Az elmúlt időszakban ráadásul az iparűzésiadó-bevétel is megduplázódott.

Arról sincs elég információ, hogy a főpolgármester csak ráijesztett a dolgozókra, hogy arra ösztönözze őket, forduljanak a kormánnyal szembe, vagy valóban nem tud rövidesen munkabért fizetni a főváros. Ha utóbbi bekövetkezne, akkor az egyértelműen csődöt jelent.

Ráadásul a főváros költségvetésétől függetlenül az önkormányzati cégeknek elvileg rendelkezniük kellene azzal a forrással, amelyből kifizetik az alkalmazottak munkabérét és befizetik a költségvetésbe az adókat és járulékokat.

A Karácsony-terv mélyülő válságot hozna

Fontos, hogy az illetékes állami szervek az elmaradt kötelezettséget gyorsan és hatékonyan be tudják hajtani a munkáltatón, vagyis az állami szervek közbenjárása miatt nem kerülhet veszélybe a munkavállalók biztosítotti státusza.

Karácsony terve ugyanakkor a közszolgáltatások, így a főváros működését is veszélybe sodorhatja. A munkáltató a járulékok visszatartásával és más célú használatával nem csak a költségvetési- és adócsalás elkövetését kockáztatja, hanem a munka törvénykönyve szerint lehetőséget adhat a munkavállalónak arra, hogy éljen a rendkívüli felmondás lehetőségével. Az mt. szerint 

A bérfizetési kötelezettség megsértése pedig lényeges kötelezettségnek minősül. A munkavállaló ezért abban az esetben akár azonnali hatállyal is megszüntetheti a munkaviszonyt, ha a munkáltató az adó- és járulékfizetési kötelezettségnek rendszeresen, több hónapon keresztül nem tesz eleget. Mivel Karácsony felvetette, hogy akár több hónapot is késnének ezek a befizetések, abban az esetben már a munka törvénykönyvére is hivatkozhat a dolgozó, ám minden esetben érdemes jogi tanácsot kérni.

Nyitókép: MTI/Ilyés Tibor